Jü Jongdzsing, a kínai központi bank korábbi tanácsadója sürgette országát, hogy fokozatosan csökkentse amerikai állampapír-állományát és egyensúlyozza át külkereskedelmét, hogy csökkentse az Egyesült Államok által felhalmozott 18 000 milliárd dolláros nettó tengerentúli adóssággal kapcsolatos kitettségét.
Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
Csak novemberben 586,7 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés, ami annak fényében különösen ijesztő, hogy a novemberi egyenleget már javította az MVM 309 milliárd forintos extra befizetése. Ezzel az első 11 hónapban már 4000 milliárd forint fölé emelkedett a kumulált deficit összege. Ez azt is jelenti, hogy a kormány az eredeti hiánycélját már rég meghaladta, de az októberben megemelt új hiányterv teljesítésével is egyre nehezebb dolga van.
A német kormánykoalíció vesszőfutásáról és gazdaságpolitikai kudarcáról írt véleménycikket Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki írásában sokat sejtető jelzést adott a fiskális szabályok jövő évi betartásáról.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei döntő fontosságú megbeszélésre készülnek csütörtökön a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) reformjáról, amelynek célja az unión belüli közkiadásokat szabályozó rendszer átalakítása. A jelenlegi állás szerint a diplomaták még nem jutottak konszenzusra a tagállami költségvetéseket meghatározó reformot illetőn, és bizonytalan, hogy a 19 órára tervezett vacsora során sikerül-e dűlőre jutniuk. Bár ez a vita gyakorlatilag kiterjed az egyes országok zöldberuházásaira, adósságszintjeire, az ukrán háború miatti védelmi kiadásokkal kapcsolatos kérdésekre, kevéssé van a figyelem középpontjában. Ráadásul bár eleinte a magyar kormány is vétózta az Európai Bizottság javaslatát, mostanra beállt a fősodorba, és ebben a vitában nem a budapesti vezetés a rosszfiú.
Az elmúlt napokban több olyan új fejlemény is napvilágot látott a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban, amelyek megerősítik, sőt felerősítik azokat a várakozásokat, miszerint a kormánynak a megemelt idei hiánycélt is nagyon nehéz lesz elérnie. Elég ha csak onnan közelítjük meg, hogy a pénzügyi számlák adatai szerint az államnak az utolsó negyedévben nullszaldós gazdálkodást kellene elérnie, amire eddig csak egyetlen egyszer volt példa az utóbbi 30 évben. Rendkívüli év lesz az idei tehát a költségvetés számára: vagy azért, mert a kormánynak sikerül teljesítenie az új célt, vagy azért, mert az utolsó utáni pillanatban is lépnie kell majd.
számosságát tekintve az adózók döntő többségének nem fog változni az adókötelezettsége a globális minimumadó bevezetése miatt. Egy nagyon összetett és robusztus szabályozásról van szó. Az érintett cégcsoportoknak, amelyeknek a forgalma az elmúlt 4 évből legalább kétszer meghaladta a 750 millió eurót, egy teljesen új szabályrendszerrel kell megismerkedniük, a bevezetés pedig minden kétséget kizáróan jelentős adminisztrációs terhet jelent számukra - mondta a Portfolio-nak Vékási Tamás. Az EY Magyarország most kinevezett vezérigazgatója szerint a hazai adópolitika tudatosan a fogyasztást terhelő adókat helyezte előtérbe a jövedelmet terhelő adókkal szemben. Az adóbevételek döntő része is egyértelműen a forgalmi adók oldaláról érkezik. Bár a forgalmi adók és különösen az áfa kulcs csökkentése forgalom növekedéssel is járhat, a jelenlegi költségvetési helyzetben ez nem időszerű - vélekedett.
Németország azt tervezi, hogy 2023-ban "rendkívüli vészhelyzet" miatt felfüggeszti az adósságféket. Emellett Christian Lindner német pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy pótköltségvetést terjeszt a kormány elé az idei év vonatkozásában. Egy interjúban pedig előrevetítette: szigorú költségvetési gazdálkodásra készül a koalíciós kormány.
Októberben ismét előállt az a rendkívüli helyzet, hogy az előző évhez képest csökkentek a költségvetésbe befolyó áfabevételek. Vagyis nem átmeneti idén az a jelenség, hogy az államkassza legfontosabb támasza szenved. Szokatlanul alakultak az év tizedik hónapjában a vállalati befizetések is, a büdzsét csak a lakosság mentette a múlt hónapban.
Petr Pavel cseh államfő szerdán aláírta a kormány gazdasági intézkedéscsomagját, amely szerint mintegy 150 milliárd koronával (mintegy 2400 milliárd forint) csökkentheti az állami költségvetés hiányát 2025 végéig. Döntéséről az elnök az X közösségi platformon megjelent közleményében tájékoztatott.
Kína új pénzügyminisztere, Lan Fo'an nemrégiben bejelentette, hogy tervezi a költségvetési kiadások növelését, hogy támogassa az ország járvány utáni fellendülését, de egyre nagyobb az aggodalom Peking tényleges költségvetési tűzerőjével kapcsolatban. A lépés magában foglalja a helyi és központi kormányzati kötvények bevetését, egy új, 140 milliárd renminbi (140 milliárd dollár) értékű kincstári hitelkeret létrehozását, valamint a költségvetési hiány két évtizedes csúcsra, 3,8%-ra emelését az idén. Bár a befektetők üdvözölték a bejelentést, elemzők megkérdőjelezik, hogy Kína fiskális képességei mennyire képesek a bizalom megerősítésére és a gazdaság lendületének ösztönzésére – írja a Financial Times.
Jelentős költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány a különböző költségvetési tartalékok terhére a csütörtök esti közlönyben megjelent intézkedésével.
Új rekordot döntött a globális adósságállomány a Nemzetközi Pénzügyi Intézet adatai szerint.
A kormány továbbra is elkötelezett a 2024-es 2,9 százalékos hiánycél tartása mellett, ez az egyetlen esély, hogy elkerüljük az uniós túlzottdeficit-eljárás elindítását Magyarországgal szemben – mondta egy csütörtöki konferencián Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályára, illetve fontos lépést tehetünk az energiabiztonság felé is.
Pénteken dönt az egyik legeladósodottabb tagállam, Olaszország adósbesorolásáról a Moody’s hitelminősítő, a várakozások szerint nem fogják az országot a befektetési kategória alá sorolni – írja a Bloomberg.
Szlovákia új, Robert Fico vezette kormánya adóemelést tervez, többek között a bankokra is, hogy a nyugdíjak és más kiadások növelését finanszírozni tudja.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei már a megállapodás küszöbén állnak az új, tagállami költségvetésekre vonatkozó szabályok szigorításáról. A tagállamokat így is szorítja az idő: az államadósságszintekre és költségvetési hiányokra vonatkozó stabilitási és növekedési paktum (SGP) rendszerét januárig ki kell dolgozniuk, vagy az eredeti, sokkal kevésbé rugalmas szabályok térnek vissza, ami a legtöbb EU-országot – így Magyarországot is – túlzottdeficit-eljárásba lökné. Az új terv kompromisszumait még Varga Mihály pénzügyminiszter is elfogadhatónak nevezte. Miközben a költségvetési reform központi elemei már körvonalazódtak, továbbra is jelentős viták folynak egyes részterületekről, amelyek a költségvetési fenntarthatóságot erősítenék.
A Moody's pénteken stabilról negatívra módosította az Egyesült Államok hitelminősítési kilátását, a növekvő költségvetési hiányra és az adósságfizetési körülmények romlására hivatkozva. A lépés várhatóan megnehezítheti a 2024-es elnökválasztás előtti költségvetési döntéseket, mivel az ország politikai polarizációja akadályozza a gyors intézkedéseket.
Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Októberben 222,6 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami beleillik az elmúlt néhány év adatába összességében (leszámítva a tavalyi - kifizetési stop miatt kialakult - többletes októberi hónapot). Ezzel az első tízhavi pénzforgalmi hiány meghaladta az eredeti célt. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen lehetőségei maradtak a kormánynak az utolsó két hónapban a megemelt hiánycél szempontjából.
Holnap jelenik meg a márciusi inflációs adat, amely öt hónap emelkedés után végre csökkenhet.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Moszkvától is érkeztek ajánlatok.
Az orosz-ukrán háború fejleményeiről ebben a cikkben tudósítunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
